Éva utódainak ősi és természetes vágya, hogy egészséges, erős, dús és csillogó hajuk legyen. A szép hajkorona az ember természetes éke, az egészség, a női (és férfi...) vonzerő egyik jelképe. Az arc megjelenésén nagyban javíthat, de sajnos egy fakó, töredezett haj még a vonzó arc látványát is lerontja. Hajunk kinézete legalább annyi tényezőn múlik, mint bőrünk állapota és a genetikai örökségünk és életkorunk szabta kereteinken kívül is számos ponton javíthatunk vagy ronthatunk egészségén és ezáltal megjelenésén. Az egyik ilyen pont a hajfestés. Akár sajátunktól eltérő hajszínre vágyunk, akár őszülő hajszálainkat akarjuk elfedni, a hajfesték kiválasztása hosszútávú következményekkel járhat hajunk állapotára nézve.
A vegyi hajfestékek sötét oldala
Bár kétségkívül egyszerűbb, kényelmesebb és gyorsabb megoldást nyújtanak a vegyi festékek, és a színválasztékuk is olyan széles, hogy a mesterséges ősztől a csillámpóni színig minden elérhető a drogériák polcain vagy akár a fodrászunk szalonjában, ám ennek sajnos hosszútávon ára van. A vegyi hajfestékek többek között ammóniát és hidrogén-peroxidot, vagy akár PPD-t (parafenilén-diamin) tartalmaznak, melyek kiszáríthatják, törékennyé, sprőddé és fakóvá tehetik a hajat, roncsolják annak szerkezetét. Az ősz hajszálakra fokozottan igaz ez, legtöbbször bizony messziről látszódik, hogy vegyi festékkel lett kezelve a haj, némely esetben szinte „olcsó paróka”-szerű látvány tárul elénk.
Mellékhatásként ezen kívül irritáció, dermatitis, korpásodás, hajhullás jelentkezhet, arról nem is beszélve, hogy a fejbőrön keresztül felszívódó, káros vegyi anyagok a véráramba kerülve akár komolyabb betegségek előidézői is lehetnek.
Hajfestés természetesen
Aki el akarja kerülni ezt a kockázatos utat és megvan benne a kellő vállalkozó- és kísérletező kedv is, az nem fog csalódni a természetes hajfestés nyújtotta eredményben. Bár kétségkívül vannak korlátai (pl. szőke haj nem érhető el természetes festékkel) és a ráfordított idő és munka is sokkal több, mint a vegyi festékek esetében, a látvány és fejbőrünk, hajunk egészsége mindenért kárpótol. Ebben a cikkben a két leggyakrabban használt növényi hajfestékről, a hennáról és az indigóról lesz szó. Fontos kiemelni, hogy a piac, mint oly sok esetben, itt is összemossa a fogalmakat, ezért keres sok vásárló nálunk is szőke, barna és fekete hennát, nem is beszélve a piacon lévő rengeteg szintetikus „hennáról” és „indigóról”, melyek egyáltalán nem vagy csak mutatóban tartalmaznak növényi alkotóelemet, annál inkább fémsókat, vegyi festékeket és egyéb szintetikus segédanyagokat. Ezért nagyon fontos, hogy ha hennát vagy indigót szeretnénk használni, akkor kizárólag 100 % hennát vagy indigót válasszunk megbízható forrásból, melyeket minden esetben finomra őrölt zöld színű porok formájában tudunk beszerezni.
Henna, az ősi szépségtitok
A hennapor, ez az ősi szépségtitok a henna (Lowsonia inermis) növény megszárított leveleinek összezúzásával keletkezik. A henna a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó faj, kétéves, kétszikű, lágyszárú, cserje jellegű sivatagi fa, mely akár 6 méteres magasságra is megnőhet. Észak- és Kelet-Afrikában őshonos, valamint a Perzsa-öböl térségében, az Arab-félszigeten és Dél-Ázsiában honosították és termesztik. Virágai illatosak, ősidőktől fogva parfümalapanyagként szolgálnak. A levelekben lévő festékanyag a lawsone, mely hajon, bőrön (gyapjún, selymen) a keratinhoz kötődve a vörös árnyalatait színezi. A hennát ősi termőterületein évezredek óta használják a haj és a test színezésére. A kereskedelem kialakulása óta aztán a világ különböző részein élő nők is élvezhetik ennek a csodás anyagnak az előnyeit. A hajfestés mellett ugyanis a henna táplálja, kondicionálja és erősebbé, csillogóvá, élettel telivé, hidratálttá, puhává teszi a hajat. A hajfestés folyamata alatt egyben pakolásként is funkcionál és segít az olyan problémák leküzdésében is, mint a viszkető fejbőr, korpásodás, zsírosodás, hajhullás, melyek mind a fejbőr állapotára vezethetők vissza. A hennapor önmagában kizárólag vöröset fest, mellyel a haj eredeti színétől függően rókavöröstől a gesztenyebarnáig terjedő árnyalatokat érhetünk el.
Indigó: a farmertől a hajkoronáig
Az indigó (Indigofera tinctoria) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágzatúak családjába tartozó, trópusi éghajlaton honos cserje. Őshazája India. A leveleiből kinyerhető kék festékanyag miatt évezredek óta termesztik és használják textilek festésére. Legismertebb felhasználási módja a farmerek festésén kívül a kékfestő textilek készítése. Sajnos a szintetikus festékek térhódítása miatt ezek a felhasználási módok már részben feledésbe merültek, mivel a kék festékanyagot csak hosszas eljárással lehet kinyerni a levelekből, ezért sokkal drágábbak, mint a szintetikus kék festékanyagok. Utóbbi időben azonban az indigó újra reneszánszát éli, mivel leveleinek szárított, finomra őrölt, natúr pora kiválóan alkalmas a természetes hajfestésre. Az indigó levelek indikánt, egy színtelen molekulát tartalmaznak. Amikor a port vízben áztatják, indoxil nevű pigmentanyag keletkezik, mely a keratinhoz kötődik és megfesti a hajat. Ez a molekula egy idő után oxidálódik és már nem képes a keratinhoz kötődni, ezért az indigó pasztát azonnal fel kell használni. Az indigó önmagában a pigmentált hajon, illetve hennával előfestett hajon éjfekete színt eredményez. Hennás hajfestésnél indigópor hozzáadásával a vörös árnyalatait – eredeti hajszíntől függően – a barna árnyalataiba tolhatjuk el. A pontos arányt ki kell kísérletezni, de középbarna színhez kiindulópontnak vehetjük a henna és az indigó fele-fele mennyiségét. Fontos tudni, hogy az indigó csak azt a hajat színezi meg, amely amúgy is pigmentált, az ősz hajat nem. Így ha már őszülő hajat színezünk a henna-indigó keverékkel, akkor az ősz hajak csak vöröses árnyalatúak lesznek, míg a még pigmentált hajak barnák, így egy természetes „melír” hatás alakul ki. Ha ősz hajat szeretnénk egységes barnára festeni, akkor először hennával kell alapozni és egy második lépésben indigó-henna keverékkel is festeni. Az indigó a hennával ellentétben nem ápolja a hajat, így, ha hajunk nem egészséges, és nem a hennával kevert festési mód mellett döntöttünk, akkor érdemes pár hetente cassiával ápolnunk a hajat és a fejbőrt, hogy hajunk egészséges, erős és csillogó legyen.
A henna- és az indigópor felhasználása
A hennás és indigós hajfestésnek több módja van, minden haj más, és minden természetes indigópor, hennapor más-más mennyiségű festékanyagot tartalmazhat, az eredmény ezen kívül is sok mindentől függ: a haj minőségétől, hatóidőtől, a masszához kevert egyéb anyagoktól, ezért érdemes kísérletezni. Vegyi festékkel festett haj hennás-indigós festése előtt pár hét szünet tartása javasolt, illetve az első festésnél egy nem látható helyen (hátul-alul) mindenképp érdemes próbafestést végezni egy tincsen. Az indigóval festett haj az első pár hajmosáskor ereszti a színét, ezért érdemes külön erre a célra tartott, sötét törölközőt használni. Aki nem biztos abban, hogy hosszútávon fekete hajat szeretne (olyan valóban szép, mély, csillogó feketét), az inkább hennás keveréket használjon barnás árnyalatokhoz, mivel az indigót nem lehet kiszedni a hajból semmilyen eljárással, csak lenöveszteni lehet.A hajat hennázás előtt – a vegyi festéstől eltérően – meg kell mosni. Mivel a hennának vízben oldódó a festékanyaga, minden hozzáadott zsír (pl. kókuszolaj, stb.) ront az eredményen.
A hajfestékek elkészítéséhez kipróbált, bevált, pontos recepteket a Recepttárban talál.
Másfél évtized távlatából
A hennás-indigós festés előnyei engem bőven kárpótolnak azért a „maceráért”, amit a művelet jelent. Anyai örökségként nagyon korán kezdtem őszülni, így mára közel másfél évtizedes hennázás van mögöttem, de semmi pénzért nem cserélném kislányosan puha, egészséges, élettel teli, csillogó, természetes kinézetű hajamat – melyet azóta ritkábban is kell mosni – kortársaim szintetikus festékkel festett hajára.
