Hialuronsav, kismolekulájú

A hialuronsav az emberi szervezetben természetes módon előforduló, sokféle funkciót betöltő, csaknem minden szövetben megtalálható vegyület. A bőrben és az izmokban az egyik legfontosabb, a rugalmasságért felelős alkotóelem, szerepe van az ízületek kopás elleni védelmében, a sebgyógyulás folyamatában, a gyulladások mérséklésében, és nélkülözhetetlen számos más élettani folyamatban.

A kor előrehaladtával valamint számos káros tényező (pl. UV-sugárzás, vegyi anyagok, dohányzás) hatására mennyisége a szervezetben jelentősen csökken, szöveteink veszítenek rugalmasságukból, frissességükből, hidratáltságukból, ami hosszú távon ráncok kialakulásához vezet. Ennek okán sok kozmetikumgyártó csodaszerként reklámozza a hialuronsavat tartalmazó termékeit. Fontos azonban tudni, hogy bár ez az anyag tényleg kiemelkedő nedvességmegkötő tulajdonsággal rendelkezik, erőteljesen hidratálja a bőrt, ezáltal segít a ráncok kialakulásának megelőzésében, de semmiképpen sem pótolhatja a mélyebb bőrrétegeknek a bőr rugalmasságáért felelős hialuronsav-készleteit. Az utóbbi évek kutatásai ugyanakkor kimutatták, hogy a hialuronsav kismolekulájú változata (lásd alább) a mélyebb bőrrétegekbe hatolva, bár nem hialuronsavként beépülve, de előnyösen befolyásolja annak szerkezetét, ezáltal hosszútávú és rendszeres használat mellett bőrfeszesítő hatású.

Előállítása

1. A hialuronsavat hosszú ideig kizárólag állati maradékokból (pl. kakastaréj, tonhalszem) nyerték ki. Ipari mennyiségű előállítására ez az eljárás még ma is elfogadott.

2. Mivel azonban ezt a módszert a felhasználók részéről sok kritika érte, olyan fermentációs technikákat fejlesztettek ki, mely során a hialuronsav baktériumok segítségével termeltethető:
- A felhasznált baktériumok egyik csoportja a Streptococcus genushoz tartozik. Ezek a baktériumok (pl. S. zooepidemicus) ugyan az állati szervezet számára kórokozók lehetnek, de a gyártás és tisztítás szigorúan kontrollált körülményei és az ellenőrzési folyamatok garantálják a termelt hialuronsav biztonságosságát. A hialuronsav előállítására jelenleg ez a legjobb eljárási mód.
- A hialuronsavat előállító baktériumok másik csoportját olyan nem kórokozó törzsek alkotják, amelyeket géntechnológiai módosításokkal kell a hialuronsav termelésére alkalmassá tenni.

3. A harmadik, egyelőre kísérleti stádiumban levő módszer segítségével a cukor-alapegységek mesterséges összekapcsolása révén szintetikus hialuronsav állítható elő.

4. Mivel a hialuronsav a növényvilágban nem fordul elő olyan mennyiségben, hogy gazdaságosan kinyerhető lenne, ezért növényi eredetű előállítása nem jelent alternatívát. Az olyan információ, miszerint a hialuronsav szőlőcukorból, szójafehérjéből vagy más növényi anyagokból előállítható volna, csak részben fedi a valóságot. Ezek az anyagok ugyanis csak a fermentáló baktériumok táplálékául szolgálnak, a baktériumok használata a hialuronsav-termelés során nem kerülhető meg.

Formái

Szerkezetét tekintve a hialuronsav a poliszacharidok közé tartozik. Az összekapcsolódó cukoregységek számától függően különböző molekulatömegű és kozmetikai tulajdonságú formái léteznek. A kozmetikában kis- és nagymolekulájú változatai egyaránt használatosak. A hialuronsav kereskedelmi forgalomban leginkább nátriumsója (Na-hialuronát) formájában érhető el.

- Nagymolekulájú hialuronsav: Molekulatömege általában 1000 kDa fölött van. Erőteljes nedvességmegkötő tulajdonságú, vizes közegben gélt képez. Nagy molekulamérete miatt nem hatol be a bőr mélyebb rétegeibe, hanem leheletfinom hidratáló bevonatot képez a bőrfelszínen, ezáltal a kisebb egyenetlenségeket kisimítva optikailag feszesebbnek mutatja azt, illetve gátolja a bőr nedvességtartalmának gyors elpárolgását. A megkötött vizet csak lassan engedi el, ezért hidratáló hatása hosszan tartó. A megfelelő hidratáltság biztosítása révén elősegíti az egészséges hámlási folyamatokat. A feleslegessé vált hámsejtek leválása révén a bőrfelszín selymesebb, bársonyosabb tapintású lesz, ráadásul felgyorsulnak a természetes megújulási folyamatok. A megfelelően hidratált bőr ugyanakkor hatékonyabb védelmet biztosít a bőrt károsító külső hatásokkal szemben.

Mivel a nagymolekulájú hialuronsav gyorsan duzzad, csomóképződésre hajlamos. Ezt elkerülendő a feldolgozás során először kevés glicerinnel vagy alkohollal nedvesítsük, és csak utána keverjük hozzá a vizes fázist. Átlagos feldolgozási körülmények között hőre nem érzékeny, csak hosszan tartó melegítés hatására bomlik.

- Kismolekulájú hialuronsav: Molekulatömege általában 50 kDa alatt van. A nagymolekulájú hialuronsav láncainak fizikai módszerekkel való tördelésével állítják elő. Kis méretének köszönhetően képes a bőr mélyebb rétegeibe eljutni, ahol nedvességmegkötő tulajdonsága révén fejtheti ki intenzív hidratáló hatását. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy a dermiszbe jutott hialuronsav előnyösen befolyásolhatja a rugalmasságért felelős szövetek szerkezetét, ugyanis fokozni képes a kollagénszintézist, gátolja a kollagént lebontó enzimek működését, és serkenti a kollagénszálak elrendeződését stabilizáló enzimek termelését.

A nagymolekulájú változattal ellentétben nem gélképző, vízben könnyen oldódik, hőre nem érzékeny.